A mohóság jó dolog…

A mohóság jó dolog…

Első bejegyzésem címéül egyik kedvenc filmem a Tőzsdecápák sikeres ámde gátlástalan üzletemberének egyi elhíresült mondatát választottam.

„A lényeg, hölgyeim és uraim, hogy a mohóság, jobb szó híján, jó dolog. A mohóság helyénvaló. A mohóság motivál. A mohóság tisztánlátáshoz vezet, összefoglalja az evolúciós lényeget. A mohóság minden formája – életért, pénzért, szerelemért, tudásért – fellendítette az emberiséget.” – mondja Gordon Gekko egy társaság részvényeseinek közgyűlésén.

Úgy hiszem, hogy a fenti sorok kiválóan összefoglalják az üzleti siker (egyik) alapját. Mohón kell vágynunk a sikerre és a siker eléréséhez szükséges tudásra is. A siker vagy éppen az önmegvalósítás mohó vágya visz előre minket, segít túllendülni a kishitűségen, legyőzni az önbizalomhiányt is mindazon gondolati gátakat, amelyeket sokszor gyermekkorunk óta cipelünk magunkkal, és amelyek sajnos gyakran megakadályoznak minket a hőn áhított cél elérésében.

Az iskolában szerzett tudás önmagában semmit sem ér. „A legtöbb harvardi diplomás szart se ér, itt az boldogul aki szegény, okos, ravasz, becsvágyó és nem érzelgős” -mondja a már említett Gekkó a Tőzsdecápákban.
És bizony a való életben is számos példát találunk olyan dollármilliomosokra, akiknek nincs diplomájuk vagy még érettségijük sem.  Ezzel persze nem azt akarom sugallni, hogy nincs szükség diplomára, csupán arra akarok rávilágítani, hogy korántsem mindegy, hogy a gyakorlatban, a való üzleti életben, hogyan tudjuk hasznosítani a iskolapadban megszerzett ismereteket.

Egyik nagy kedvencem Robert Kiyosaki,  – aki leginkább a Gazdag papa, szegény papa c. könyvéről híres – gyakran említi a „Cashflow-négyszöget”, amely egy függőleges és egy vízszintes vonallal négy részre osztott ábra, amellyel az embereket bevételük forrásai alapján osztja fel:

Kiyosaki tanítása szerint az üzleti siker és meggazdagodás kulcsa, hogy a Cash Flow négyszög bal oldaláról (A, E) át kell térnünk a jobb oldalra (C.B), vagyis cégtulajdonosként és/vagy befektetőként kell passzív jövedelmet teremtenünk.

Azt állítja, hogy a formális oktatás főleg azoknak felel meg, akik alkalmazottak vagy egyéni vállalkozók akarnak lenni, ez pedig egy “ipari korba illő gondolat”. Kiyosaki szerint az anyagi önállóság elérése érdekében ma már üzlettulajdonossá, majd befektetővé kell válni, passzív bevételre kell szert tenni.

cf.JPG

Üzlettulajdonos alatt Kiyosaki olyan vállalkozókat ért, akik saját cég(ek)t, vállalato(ka)t vagyis többé-kevésbé önműködő rendszer(ek)t hoznak létre, ezáltal megteremtve maguknak a szabadságot és az anyagi függetlenséget. És itt el is értünk a  siker – véleményem szerint –  másik kulcsfontosságú tényezőjéhez, mégpedig a  folyamat- illetve rendszer szemlélethez. Természetszerűleg, ha egy jól működő és önműködő rendszert akarunk létrehozni, akkor a megfelelő motiváció, elhivatottság mellett projekt megközelítés és folyamatszemlélet szükséges.

Korunk egyik legsikeresebb vállalkozója, Richard Branson a Virgin vállalat feje nyilatkozta egyszer, hogy ő egyszerre mindig csak egy projektre fókuszál. Hónapokat vagy akár éveket tölt egy új vállalkozás vagy mai divatos szóval élve start-up beindításával. Ekkor minden idejét, tudását e projektnek szenteli, beindítja, átadja a csapatának, majd jöhet a következő…

Blogommal olyan kis-és középvállalkozókhoz, vagy éppen egy vállalkozás elindításán gondolkodó leendő cégvezetőkhöz szeretnék szólni, akiknek nem csak motivációra, hanem konkrét ötletekre és tanácsokra van szüksége a vállalkozás elindításához vagy éppen a vállalaton belüli aktuális problémák megoldásához.

Magamról röviden annyit, hogy egy multinacionális cégnél vagyok középvezető illetve nemzetközi projekt menedzser. A projektvezetéshez a Six Sigma üzleti szemléletet és folyamatfejlesztő eljárást alkalmazom, amiről még sokat fogok írni a későbbiekben…

Munkám során és a hétköznapi életben is azt tapasztalom, hogy sokakból hiányzik a projektszemlélet, a struktúrális gondolkodás és feladatmegoldás képessége, ami pedig alapja kell(ene) hogy legyen a napi ügyvitelnek és a stratégiai építkezésnek is. Sok statisztikát lehet találni a neten, miszerint a hazai kisvállalkozók nagy része nem készít piackutatást és üzleti tervet,  a stratégiai tervezésről még nem is hallott, szóval kvázi ad-hoc módon irányítja a vállalkozását. Nem hiszem, hogy egy kisvállalkozónak feltétlenül profi üzleti tervet kellene készítenie, de egy kockás papír a közép – és rövidtávú tervekkel, célokkal, határidőkkel és felelősökkel néha csodákra képes. Erről később majd még részletesebben…

Nem vagyok guru, nem ígérek milliókat hónapok alatt. Amellett, hogy én is hallgatok Bryan Tracey-t  és Szabó Pétert    – és Nektek is bátran javaslom, mert önbizalomra, motivációra és elhivatottságra nagy szükség van – én a szisztematikus, struktúrált és fókuszált munkában hiszek, ebben tudok és szeretnék segíteni.

Kiyosaki egy másik, talán kevésbé ismert, a 8 lecke a harctéri vezetésről vállalkozóknak c. könyvében a  katonaság  és a vállalkozói lét között von párhuzamot. Azt taglalja, hogy milyen nagy segítséget jelentett számára a fegyelem és a vezetői tapasztalat, amit a tengerészgyalogságnál eltöltött évek és a kiképzés során sajátított el.

A vezetési kompetenciák 5 szintjét szokták említeni az egyén szintjén: 1.) készségek-jártasságok; 2.) személyes értékek;  3.) személyiségvonások; 4.) motivációk valamint 5.) ismeretek, tudás

Hiszek abban, hogy ezek a kompetenciák fejleszthetők, de ehhez önfejlesztésre, munkára, elhivatottságra és lelkesedésre van szükség. És néha kudarcokra. Kudarcokra, melyekből tanulunk és a tapasztalatokból építkezve folytatjuk az utunkat a siker felé vezető rögös úton…

“A sikeres emberek egy helytelen irányba tett lépést értékes tapasztalatként élnek meg, míg a sikertelenek a rossz irányt kudarcként fogják fel.” (Andrew Matthews – Élj Vidáman)

“Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibái számát meg kell dupláznia.” (Thomas J. Watson – Az IBM alapítója)

A jó hír, hogy a kudarc esélye nem csak a előzőekben elszenvedett kudarcok számának növelésével csökkenthető. Tehát nem feltétlenül kell sorozatos kudarcokat átélni ahhoz, hogy valaki elérje a célját. Először is fejben kell „rendberakni” a dolgokat. Hinnünk kell benne, hogy megértünk a következő szintre, képesek vagyunk megvalósítani a terveinket  (ebben például Bryan Tracey: Önbizalom – Hogyan lehetsz ellenállhatatlan? vagy T.Harv Eker: Milliomos elme c. könyve sokat segíthet).

Majd tervezés, folyamatszemlélet és kitartó munka szükségeltetik. Le kell csökkentenünk a hibalehetőségek számát. A Six Sigma módszertan lényege, hogy 1 millió eseményből, folyamatlépésből max. 3,4 hiba/defekt lehetséges ( ez nagyon kevésnak tűnik, de gondoljunk a repülésre, ahol 1 is sok…).

sixsigma.JPG

A Six Sigma ezen cél eléréséhez egy előre definiált, stratégiai eszközökön alapuló projektszemléletet és eszköztárat biztosít. A módszertant eredetileg gyártási folyamatok tökéletesítésére fejlesztették ki (néhány példa olyan cégekre, melyek használják: GE, Samsunk, Nokia, Siemens, NASA stb.), de tökéletesen működik a szolgáltatóipar területén, irodai környezetben is (pl. Credit Suisse, Citybank, UPS), és nem csak nagyvállalati környezetben.

A módszer egy olyan gondolkodást, folyamatszemléletet ad, amit bárki hasznosítani tud akár a hétköznapi élete vagy a vállalkozásának építése során. E módszer részleteit szeretném bemutatni Neked, ha megtisztelsz figyelmeddel és továbbra is velem tartasz a blogon. Ha pedig szeretnél még több információt és extra tartalmakat is kapni, akkor kövess a Facebook oldalamon is.

Rövidesen egy újabb bejegyzéssel jelentkezem, amelyben bemutatom a Six Sigma módszer alapjait, valamint az MLM üzletről is írok, a szokásostól egy kicsit eltérő megközelítésben.